Mit csinálj Gyulán?

A XV. században épült, mára a középkori Magyar Királyság egyetlen épen maradt síkvidéki téglavára, melynek 24 kiállítótermében közel hét évszázad történetét járhatják végig a látogatók. A kilátóból gyönyörű panoráma nyílik a városra. Építése Maróti János macsói bánhoz, továbbépítése pedig Corvin János nevéhez fűződik. Ő építtette az úgynevezett Kerecsényi-kapu közelében található kerek ágyútornyot (rondella), amit szaknyelven Corvin-bástyának neveznek.

A kastély több mint egy épület. Ez az első magyarországi kastély, amelyben színjátékot tartottak már 1746-ban. Az Erkel család több generációja is adott itt zenei estet, Erkel Ferenc a kastély parkjában szerezte több operája egyes részeit. A 13 aradi vértanú közül tíz itt tette le a fegyvert. Munkácsy Mihály itt kezdett ismerkedni a festészettel.
A kiállítás több mint egy bemutató. Ez a tárlat nemcsak az épületben egykor lakott főurak hétköznapjainak, hanem a személyzet mindennapjainak izgalmas részleteit és titkait is bemutatja a 21. századi interaktív technika segítségével.

Békés-megye leghíresebb fürdője, a történelmi Gyulai vár szomszédságában, egy csodás ősparkos környezetben 5000 m2 vízfelülettel várja vendégeit. A Gyulai Várfürdő minősített gyógyhely, minden évszakban ideális pihenőhely a gyógyulni vágyó betegeknek, valamint a kikapcsolódást és élményeket kereső fiatalok számára. A Gyulai Várfürdő 5 500 m2-nyi vízfelülettel és összesen 23 medencével büszkélkedhet. A 2005 méter mélyről feltörő 72 C-os, alkáli-hidrokarbonátos-kloridos gyógyvíz elsősorban kopásos eredetű mozgásszervi megbetegedésekre, krónikus idegbántalmakra, balesetek, műtétek utáni rehabilitációs kezelésekre és krónikus gyulladásos nőgyógyászati panaszok esetén alkalmazható kiváló hatással.

A földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban, jegyzői lakásként. A házba dr. Ladics György jogász feleségével ifjú házasként költözött, majd utódai itt éltek a múzeummá alakításig. A hagyományőrző családban öt generáción át megmaradtak az életmódjukat tükröző bútorok, tárgyak, öltözékek s a szellemi életükről tanúskodó emlékek. A város az épület és a gyűjtemény felvásárlása után a házban múzeumot hozott létre. Egyedülálló történeti forrása és dokumentuma a vidéki polgárság életének a dualizmus kori és a két világháború közötti Magyarországon

Kohán György festőművész (1910-1966) Gyulaváriban született uradalmi kovács gyermekeként. Tehetsége hamar megmutatkozott: 16 évesen már a gyulai alkotó kör kiállításán szerepelt képeivel. Budapesten, majd Párizsban és Rómában tanult, végül hazatért Magyarországra. Végrendelete szerint 691 festményt és 2215 grafikát ajándékozott Gyula városának, melyek egy része a Képtárban látható.

A Körös–Maros Nemzeti Park területén fekvő, országosan a legjelentősebbek közé tartozó szabadkígyósi Wenckheim-kastély 1875 és 1879 között épült Ybl Miklós tervei alapján, neoreneszánsz és eklektikus stílusban. Az egyik legépebben megmaradt Békés vármegyei kastély.